A város örök. Tanulmányok Bácskai Vera emlékére

Megjelent A Város örök, mely a 2019-es Bácskai Vera emlékkonferencia előadásain alapuló tanulmányokat foglalja egy kötetbe. A tanszékünk alapító tagja előtt tisztelgő kötetben tanszékünk számos munkatársa képviselteti magát, többek között az eredeti konferencia társszervezői, Mátay Mónika és Szívós Erika. A kötet megrendelhető a Korall folyóirat honlapján.

Előszó

2019 májusában az ELTE Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetében mi, Bácskai Vera volt tanítványai, hazai és külföldi kollégái kétnapos konferenciával tisztelegtünk az ő emléke előtt. A konferencia szervezésének feladatát Szívós Erika, Mátay Mónika, Szende Katalin és Tóth Árpád vállalták magukra.

Bácskai Vera (1930–2018) történész a magyar tudományos élet nemzetközi hírű képviselője volt. 1991-től az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének alapító tanszékvezetője, professzora, majd professzor emeritusa, a tanszékhez kötődő doktori program egyik elindítója. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület első elnökeként, a European Association for Urban History alapító tagjaként és egy időben elnökeként a társadalom- és várostörténet mérvadó hazai és nemzetközi fórumainak megalapításában játszott kulcsszerepet.

Igazi iskolateremtő egyéniség volt, aki történészgenerációk számos tagját indította el a tudományos pályán; olyan tudós, aki tanárként és pályatársként sokakat inspirált ösztönző gondolataival, független gondolkodásmódjával.

E kötet írásai az emlékkonferencia előadásain alapuló tanulmányok, melyek sokféle szállal kapcsolódnak Bácskai Vera munkásságához, és reflektálnak az ő életművére.

A konferencián elhangzott előadások egy részéből angol nyelvű tanulmányok születtek, melyek az Urban History című folyóirat 2022. évi 3. számában jelentek meg Bácskai Vera emlékének szentelt tematikus blokként.

A szellemi inspiráció és a tudományos nevelés természetesen nem minden. Bácskai Vera emberi habitusa, erkölcsi tartása, életfelfogása szintén sokunk számára jelentett személyes mintát, és példája számos kollégájában hagyott mély nyomot itthon és külföldön egyaránt.

Budapest, 2022. november 1. A konferencia szervezői és a kötet szerkesztői

Tartalom

Előszó

Penelope J. Corfield: Tisztelgés Bácskai Vera (1930–2018) emléke előtt  - 9

Kövér György: A Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék alapítástörténetei - 15

Dominkovits Péter: Mezővárosok a 17. századi hódolatlan Dunántúlon - 38

H. Németh István A honorácior-hivatalnok értelmiség előfutárai a 17–18. század fordulóján. Egy meg nem írt szemináriumi dolgozat emlékére - 51

Horváth József: A szegényekről való gondoskodás a 17–18. századi Győrben a végrendeleti kegyes hagyományok tükrében - 64

Tóth Árpád: A Habermayer nemzetség társadalmi stratégiái. Kísérlet a prozopográfiai módszer alkalmazására a késő rendi társadalom vizsgálatában - 81

Sasfi Csaba: Városi műveltség és a magyar polgári értelmiség forrásvidékei. Városi társadalom és iskolázottság a polgárosodás kezdeti időszakában, Győr példáján - 110

Czoch Gábor: Gondolatok „A régi polgárságról” - 132

Keszei András: A beilleszkedés lehetőségei és nehézségei. A pesti zsidóság a 19. század első felében - 147

Somorjai Szabolcs: Az 1840-es váltótörvény megszületéséről és jelentőségéről - 160

Halmos Károly: A hungarus, a fia, az osztrák tiszt és a magyar nemzeti szabadságharc. Hild Rafael megmenekülése és Hild József bukása - 182

Juliane Brandt: A városias Pest? Német diakonisszák benyomásai az 1860-as évekből a „születő nagyvárosról” - 194

Gyáni Gábor: A városi közpark és használata. A Városliget példája - 217

Szívós Erika: A sokszívű város, avagy miért nincsen Budapestnek főtere? A magyar főváros történelmi terei a 19. századtól napjainkig - 230

Mátay Mónika: Beszélő Házak: a módszerről - 248

Kiss Zsuzsanna: Gazdatisztek egy átalakuló társadalomban - 267

Bódy Zsombor: Családi vállalkozás – a kisipartól a felemelkedésen át az államnak való kiszolgáltatottságig és a korrupcióig - 282

Kertész Noémi: „Volt egyszer egy város” Danzigi fotográfiák és lengyel városlakók - 302

Kende Tamás: Mentőhálózat vagy hálózatmentés? Adatok az úgynevezett budapesti embermentések történetéhez 1944–45-ben - 325

Horváth Sándor: István király és a kommunizmus: városi önképek és társadalmi terek 1945 után - 346

Farkas Gyöngyi: „… tüntetést kell szervezni, mint amilyen tavaly március 15-én volt Budapesten” Szervezkedő győri fiatalok 1974-ben - 358