Budapest: egy amerikai léptékben növekvő metropolisz

Budapest: egy amerikai léptékben növekvő metropolisz
09/09

2021. szeptember 09. 09:30 - 15:15

Budapest Főváros Levéltára

09/09

2021. szeptember 09. 09:30 - 15:15

Budapest Főváros Levéltára


Budapest: egy amerikai léptékben növekvő metropolisz. Konferencia Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala megalakulásának 150. évfordulója alkalmából
„Budának 30 évvel a törököktől való visszafoglalása után mintegy 10.000 lakosa lehetett; szemben vele, ott hol most a pesti oldal fényes palotái tükröződnek a Duna vízében, hol párjukat ritkító gyönyörű boulvardok vonulnak végig és hol százezrekre menő népesség nyüzsög, dolgozik, és működik egy művelt közéletnek ezerféle pályáin, ott rongyos, sárból épült düledező házikókból álló falucska, Pest feküdt amaz időben, melynek 4000 főnyi lakossága a török sarcoktól és a folytonos háborúzástól megnyomorítva tengette életét. Ma az 1873 óta egyesített Budapest közel fél millió lakossal bír, tehát oly nagyszerű fejlődést mutat, minőhez hasonlót Európában talán nem is találunk és már csakis az amerikai városok gyors emelkedésével hasonlítható össze.” (Kőrösy József)
1869. december 2-án Pest sz. kir. város közgyűlése megválasztotta Kőrösy Józsefet a városi statisztikai hivatal igazgatójává, aki december 22-én le is tette a hivatali esküt, és ezzel megkezdte működését az intézményesített magyar statisztikai adatgyűjtés máig egyetlen városi statisztikai hivatala. Bár Szeged és Kassa is tett bizonyos előkészületeket ilyen városi hivatal létrehozására, mégsem tekinthetjük véletlennek, hogy az egész országban végül egyedül Pesten, majd Budapesten alakult meg ténylegesen is az egyetlen városi statisztikai hivatal a nagyvárossá válás korában, ahogy azt sem, hogy ma már a fővárosnak sincs önálló statisztikai hivatala.
Az Osiris folyóirat 2003-ban megjelent Science and the City című tematikus száma – amely a tudománytörténet és a várostörténetírás szempontjai összekapcsolásának szándékával íródott tanulmányokat közölt – elemzéseinek talajára helyezkedve levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nagyvárossá válás folyamata során számos olyan új tudásterület, a szakértelem és a kompetencia olyan új típusainak képviselői jelentek meg a nagyvárosi közigazgatás legkülönbözőbb szintjein és ágazataiban, akiknek a kreativitása, hozzáértése és munkája nélkül elképzelhetetlen lett volna a metropoliszok kialakulása és mindennapi működésének biztosítása a 19. században.
A nagyváros fejlődését, annak állandóan változó társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatait folyamatosan megfigyelő, mérő és elemző statisztikus a metropoliszok ezen új szakértőinek egyik fontos képviselője lett mindenhol, ahol ilyen városi hivatal létrejött. Úgy fogalmazhatunk, hogy a metropoliszok statisztikusai megfigyelésük tárgyát a mindennapi nagyvárosi élet problémáiból és konfliktusaiból merítették egyrészt, elemzéseik végkövetkeztetései pedig a várospolitika döntéselőkészítési és döntéshozatali folyamatainak részévé váltak másrészt. Városi oktatáspolitika, lakáspolitika, a közegészségügyi problémák kezelése, a fertőző betegségek és a járványok elleni küzdelem, de a sort még hosszan folytathatnánk, innentől kezdve elképzelhetetlen Budapesten és a világ más nagyvárosaiban is a helyi statisztikai hivatalok mindenkori álláspontjainak figyelembe vétele nélkül.
A fővárosi statisztikai hivatal is, amelyet eredetileg azért hoztak létre, hogy segítse az éppen 150 évvel ezelőtt lebonyolított első magyar állami népszámlálás pesti munkálatainak végrehajtásában a Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium kebelében működő Statisztikai Osztályt (a mai KSH jogelődjét), ilyen meghatározó tényezőjévé vált a (székes)fővárosi közigazgatásnak és a várospolitikai életnek egyaránt, és ezt a pozícióját a szovjet típusú tanácsrendszer bevezetéséig meg is őrizte. Szimpóziumunk arra vállalkozik, hogy bemutassa ennek a több mint nyolc évtizedig működő hivatalnak a főváros története szempontjából legjelentősebb csomópontjait az alapítás időszakától kezdve a holokausztig.
A konferencia részletes programja
9.30 – 9.45 h Dr. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának köszöntője
1. szekció: Statisztikai hivatal, fővárosi várospolitika és nagyvárosi élet
Szekcióvezető: Kovács Csaba, történész–statisztikus (KSH Népszámlálási és Népesedési Statisztikai Főosztály)
Nyitó előadás
09.45 – 10.15 h Lugosi András: Van-e a tudásnak várostörténete? Budapest és a metropoliszok tudománya
10.15 – 10.25 h Vita
10.25 – 10.45 h Kalmár Ella: Kőrösy (Hajduska, Kőrösi) József (1844-1906) életútja
10.45 – 11.05 h Sebők László: A világszínvonalon dolgozó Székesfővárosi Statisztikai Hivatal jelentősége
11.05 - 11.15 h Vita
11.15 - 11.30 h Kávészünet
11.30 – 11.50 h Gódány Nikoletta: „Budapest az ország szellemi és kulturális életének metropole-ja”. A főváros idegenforgalma a dualizmus korában
11.50 – 12.10 h Perényi Roland: Ki mért? Mit mért? - A devianciára vonatkozó adatsorok és elemzőik Budapesten 1873–1945 között
12.10 – 12.30 h Vita
12.30 – 13.30 h Ebéd
2. szekció: A választásoktól a biológiai jólétig. Statisztika és társadalomismeret Budapesten a két háború közötti időszakban
Szekcióvezető: Lugosi András, főlevéltáros, várostörténész (BFL)
13.30 – 13.50 h Sipos András: A fővárosi statisztikai hivatal és a társadalomismeret a két világháború között
13.50 – 14.10 h Ignácz Károly: Választási statisztika Budapesten a Horthy-korszakban
14.10 – 14.30 h Bátorfy Attila: Illyefalvi I. Lajos három grafikus Budapest-kötetének interaktív újraalkotása
14.30 – 14.50 h Bolgár Dániel: Biológiai jólét Budapesten a holokauszt előtt. A várható élettartam és a testmagasság zsidó-keresztény egyenlőtlenségei
14.50 – 15.15 h Vita, a konferencia zárása