Globalizációtörténeti megközelítések

Globalizációtörténeti megközelítések
02/17

2022. február 17. 10:00

Korall társadalomtörténeti folyóirat

02/17

2022. február 17. 10:00 -

Korall társadalomtörténeti folyóirat


Az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport Tomka Béla vezetésével 2019-ben alakult meg. A projekt a globalizációs és territorializációs folyamatokat vizsgálja a 19–20. századi Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. A gazdasági vonatkozások mellett egyes politikai történésekről és a migrációról már számottevő publikáció elérhető, de a globalizáció kulturális és társadalmi hatásairól és a globalizáció dinamikájáról Kelet-Európában még nem született átfogó elemzés, a kutatócsoport ezért külön figyelmet szentel ezeknek a területeknek.

A csoport eredményeit évente megrendezendő konferenciákon és műhelyvitákon tárja a szakmai közönség elé, továbbá köteteket ad ki, melyek a globalizációs és deglobalizációs folyamatokat hosszú távú perspektívában vizsgálják. Globalizációtörténeti megközelítések címen nemrég a Korall Társadalomtörténeti folyóirat 85. száma adta közre tanulmányaikat. Ezekben többek között a globális népesedési folyamatokat, a globális identitás problémáját, a hidegháborús versengést, a világméretű tudástranszfert és a nemzetközi emlékezetkultúrát elemzik a szerzők.

Egymással ellentétes jelenségek-e a nemzetállamokra épülő világrend és a globalizáció? A kötet első részében erre a kérdésre keresik a választ a kutatók. Bencsik Péter a (de)territorializálódás és globalizáció viszonyát elemzi és megállapítja, hogy bár a globalizáció jelenségének korai kutatása során azt feltételezték, hogy a globalizáció a deterritoritalizáció irányába hat, így gyengíti a szuverenitást, illetve a területiséget, az újabb kutatások ismeretében kijelenthető, hogy mégis megmarad a területiségre épülő nemzetállamok jelentősége is. Koloh Gábor rámutat, hogy a népesedési vizsgálatok során is van jelentősége a globalizáció és helyi sajátosságok közötti dinamika figyelembe vételének. A makro- és a mikroléptékű változások összekapcsolásával és a kulturális diffúzió elemzésével feltérképezhetőek a demográfiai átmenet helyi variánsai. Baráth Katalin a magyar futball nemzetköziesedését vizsgálja az 1911 és 1939 közötti időszakban, fontos kérdése, hogy a világfutball létrejöttével a játékosok megőrizték-e nemzeti identitásukat. A tudástranszfer globalizációjának folyamatát mutatja be egy fontos példán keresztül Nagy Péter. Azt vizsgálja, ahogy a taylori elvek Magyarországon is megjelentek és hatottak a hazai ipari munkaszervezésre, illetve később a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a közigazgatás területére is.

A kötet második felében a Kelet és Nyugat szembenállásának perspektívája hangsúlyos. Bár az itt szereplő tanulmányok témája egymástól igencsak eltérő, összeköti őket, hogy a szerzők által vizsgált jelenségek – úgy mint a technokrácia, tudományos-technikai fejlődés és az antifasiszta megemlékezés – transznacionális jelenségek voltak és átíveltek Kelet- és Nyugat-Európán.

Brezsnyev (balról a második az első sorban) Helsinkiben 1975-ben (Kép forrása: Wikipédia)

Bódy Zsombor tanulmányának kiindulópontja egy SZKP kongresszusi határozat, mely szerint az 1960-as évektől a Szovjetunió a mezőgazdasági és ipari termelés növelését, illetve a tudományos és kulturális élet fellendítését a transznacionális kapcsolatépítésen és a tudás-és technológia transzferen keresztül kívánta megvalósítani. A korabeli Magyarország átvette ezt a törekvést, a modern technológiák helyet kaptak a Kádár-korszak mindennapi életében is. Kalmár Melinda tanulmánya az Egyesült Államok és a Szovjetunió globális versengésének mozgatórugóit és főbb állomásait mutatja be. Kiderül: a politikai szembenállás mellett az 50-es évek közepétől megjelenik az együttműködés is bizonyos területeken. Kékesi Zoltán és Zombory Máté tanulmányukban azt elemzik, hogy az 1960-as években az antifasiszta emlékezet hogyan ábrázolta a holokausztot, és mi volt a szerepe az antifasiszta konszenzusnak az emlékezetkultúrában. A legújabb kutatások arra mutatnak, hogy az antifasizmus globális mozgalomként jött létre a két világháború között, és nemcsak a sztálinizmusra volt jellemző, hanem Észak-Amerikában és a harmadik világban is jelen volt.

Forrás: újkor.hu és elte.hu