Szívós Erika az ELTE Történeti Intézet Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense, tanszékvezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett angol és történelem szakon. Később Fulbright ösztöndíjasként járt az Egyesült Államokban. A Bostoni Egyetemen, a Brown Egyetemen és a Debreceni Egyetemen folytatott doktori tanulmányokat. 2000 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa. Ösztöndíjas kutatóként és vendégoktatóként számos helyen kutatott, illetve adott elő külföldön: többek közt a Bécsi és a Lipcsei Egyetemen, a Leeds Beckett Egyetemen, a prágai Károly Egyetemen, az USÁ-ban a Duke Egyetemen és Kanadában a McGill Egyetemen. 2023-ban a hamburgi Forschungsstelle für Zeitgeschichte vendégkutatója, a Hamburg Institute for Advance Study-val együttműködésben. Több hazai, illetve nemzetközi kutatási, oktatási és tananyagfejlesztési projektben működött közre. Aktív szerepet vállal az ELTE nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében. Rendszeresen oktat angol nyelvű kurzusokat nemzetközi hallgatóknak, valamint kezdeményez és koordinál Erasmus+ és Erasmus+ ICM partnerségeket Európán belül és azon kívül. A Közép-Európa Tanulmányok interdiszciplináris mesterképzés szakfelelőse, a Central European Studies nevű új angol nyelvű mesterszak alapítója és vezetője.

Oktatási és kutatási területei a 19. és 20. századi társadalom-, kultúr- és várostörténet. Ezen belül a fő hangsúlyok: az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Közép-Európa városai és kultúrái; Budapest története; a hazai és régióbeli zsidóság története; az emlékezés, emlékezet és örökség kérdésköre; nőtörténet; a modern társadalmak átalakulásának egyes aspektusai, pl. emancipáció, mobilitás és migráció. Jelenlegi kutatásai Budapest és más közép-európai fővárosok 20. századi történetéhez, azok fizikai, illetve társadalmi átalakulásaihoz és az őket érintő várospolitikához kapcsolódnak.

Néhány jelentősebb publikációja:

Könyvek:

Hétker, zsidónegyed, gettó, bulinegyed? A Belső-Erzsébetváros története a kezdetektől a 2000-es évekig. Budapest, Korall, 2022.

Cities and Economy in Europe: Markets and Trade on the Margins from the Middle Ages to the Present. Edited by Katalin Szende, Erika Szívós, and Boglárka Weisz. Abingdon and New York, Routledge, 2024.

Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 2014.

A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2009.

Social History of Fine Arts in Hungary, 1867-1918. Social Science Monographs, Boulder, Colorado – Center for Hungarian Studies and Publications, Wayne, New Jersey – Institute for Habsburg History, Budapest. Distributed by Columbia University Press, 2011.

Kismama sárga csillaggal. Egy fiatalasszony naplója a német megszállástól 1945 júliusáig. Budapest, Jaffa Kiadó, 2015. (Szerkesztő, Huhák Helénával és Szécsényi Andrással)

Tanulmányok:

Reinventing Budapest in a Post-Imperial Era: Symbolic Landscapes of the City between the Two World Wars. In: Urban History Review, Volume 52, Issue 1, March/mars 2024. 145-175.  https://doi.org/10.3138/uhr-2023-0023

Public history és várostörténet: formák, gyakorlatok és közösségi funkciók. In: Szécsényi Mihály (szerk.): Egy underground történész. Tanulmányok Lugosi András tiszteletére. Budapest, Gondolat, 2024. 26-43.

Turizmuspolitika Budapesten a Kádár-korszakban. Volt-e a fővárosnak saját játéktere? In: Lukács, Anikó, Simon Katalin and V. László Zsófia (eds.) A város anatómusa. Tanulmányok Sipos András tiszteletére. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 2024. 157-186.

Markets and Trade on the Margins: An Introduction (Szende Katalinnal). In: Cities and Economy in Europe: Markets and Trade on the Margins from the Middle Ages to the Present. Edited by Katalin Szende, Erika Szívós, and Boglárka Weisz. Abingdon and New York, Routledge, 2024. 1-21. A teljes cikk itt olvasható: https://www.routledge.com/Cities-and-Economy-in-Europe-Markets-and-Trade-on-the-Margins-from-the-Middle-Ages-to-the-Present/Szende-Szivos-Weisz/p/book/9781032047737

Bábel a számok mögött: Budapest többnyelvű társadalma a dualizmus korában. In: Kövér György - Kiss Zsuzsanna - Koloh Gábor -Somorjai Szabolcs (szerk.): Hogyan lett Budapest a nemzet fővárosa? Tanulmányok Budapest 150. és a Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program 30. születésnapjára. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2023. 309-346. https://www.academia.edu/113649604/B%C3%A1bel_a_sz%C3%A1mok_m%C3%B6g%C3%B6tt_Budapest_t%C3%B6bbnyelv%C5%B1_t%C3%A1rsadalma_a_dualizmus_kor%C3%A1ban

The Historic City and the East-West Exchange: Architecture, Urban Renewal and International Knowledge Transfers under State Socialism in Hungary. Urban History, Vol. 49 (2022) 3. 523-548. DOI:  https://doi.org/10.1017/S0963926821000468

Kelet-Közép-Európa nagyvárosai a második világháborútól a 2000-es évekig: mai városfejlődésünk jelenkori gyökereiről. Múltunk 65. (2020) 4. 1-67. http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2021/06/szivose_20_4.pdf

Orte der Erinnerung, Plätze des Protests: Gedächtnis und politische Aktionen im städtischen Raum Budapests in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts. In: Tamáska, Máté – Barbara Rief Vernay (Hg.) Wien-Budapest. Stadträume des 20. Jahrhunderts im Vergleich. Wien: Praesens Verlag, 2020. 513-536.

Migráció és társadalmi átalakulás: kivándorlás és elvándorlás egy budapesti városnegyedből 1945. In: Halmos Károly, Kovács Janka és Lászlófi Viola (szerk.): Mozgás és átalakulás. A migráció és a társadalmi mobilitás történeti változásai és összefüggései. Budapest: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 2018. 441-463. https://ad4ea161-2750-4422-9899-bf5f503a6354.filesusr.com/ugd/73704a_4ae337aab2714f7db0f6487e7145a28b.pdf

Introduction: Revival of Historic Jewish Spaces in Central and Eastern European Cities. In: Historic Jewish Spaces in Central and Eastern European Cities. East Central Europe, Vol. 42 (2015) 2-3. 139-162. https://brill.com/view/journals/eceu/42/2-3/article-p139_1.xml?language=en

Bonds Tried by Hard Times: Jews and Christians on Klauzál tér, Budapest, 1938-1945. Hungarian Historical Review Vol. 1 (2012) 1-2. 166-199. http://www.hunghist.org/images/volumes/Volume_1_Issue_1-2/Szivos.pdf

Bolgár Dániel egyetemi adjunktus, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék oktatója. Korábban az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékén működő Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum külső munkatársa volt. Az ELTE BTK történelem szakán végzett, PhD-fokozatát 2015-ben szerezte. Pro Scientia Aranyérmes. 2005-től oktat a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéken.

Kutatási területe: az egyenlőtlenségek, különösen a zsidók és nem zsidók közti egyenlőtlenségek társadalomtörténete, kvantitatív történetírás, a szocialista korszak társadalomtörténete, a test társadalomtörténete

Fontosabb publikációi:

Magasabb IQ-júak voltak-e a zsidók? Múlt és Jövő, 33 (2021) 1.
A méret a lényeg? A zsidó koponya mérése Magyarországon (1875–1944). Replika 27 (2019) 113. 115-141.
Zsidó vagy neológ felüliskolázottság? Iskolázottsági egyenlőtlenségek a magyarországi zsidóságon belül a dualista korszaktól a holokausztig. Egyháztörténeti Szemle 20 (2019) 3. 55-78.
Puhány zsidók vagy részrehajló tornatanárok? A zsidó testi kudarc a századfordulós Magyarországon. Korall: Társadalomtörténeti Folyóirat 19 (2018) 74. 179-212.
Pengébb zsidók, deltásabb keresztények. Diskurzus a zsidó testről és észről a 19. századtól a holokausztig. In: Bolgár, Dániel; Fenyves, Katalin; Vér, Eszter Virág (szerk.): Egy polgár emlékkönyvébe. Tanulmányok a 66 éves Gerő András tiszteletére. KIR Bt. (2018) 13-79.
Jobban tanuló zsidók vagy részrehajló tanárok? A zsidó siker termelődése Magyarországon a századfordulótól a zsidótörvények koráig. Sic Itur ad Astra (2017) 66. 411–466.
Integrálódás asszimilációországba. A zsidóságmegmaradás törvényének magyarázata. Sic Itur ad Astra 30 (2016) 65. 199-248.
Kíméletlen uzsorásokból kaftános puritánok, A zsidó páriakapitalizmus elméletének története. Korall: Társadalomtörténeti Folyóirat 17 (2016) 66. 164-195.
Mítoszok a zsidó jólétről – a Horthy-kori statisztikáktól a mai magyar történetírásig. Múltunk – Politikatörténeti Folyóirat 60 (2015) 4. 112-163.
Did It Happen or Not? Bringing Traumatic Events into Historical Discourse. In: Kulcsár-Szabó, Zoltán; Lőrincz, Csongor (szerk.): Signaturen des Geschehens, Ereignisse zwischen Öffentlichkeit und Latenz. Transcript Verlag (2014) 477-488.
Wealthier Jews, Taller Gentiles. Inequality of Income and Physical Stature in Fin-de-siècle Hungary. Economics and Human Biology 11 (2013) 4. 433-435.
A hatalom mindennapjai: Azonosítási játék az államvédelemnél. 2000 23 (2011) 11 3–13.
Sleeping with the Political Enemy. Woman’s Place in Discourses of Race and Class Struggle in 20th Century Central Europe. Hungarian Cultural Studies, 4 (2011) 4. 77-86.
A kuláküldözés fogalomtörténeti vetülete. Múltunk 56 (2011) 2. 51–61.
Volt-e vagy sem? Traumatikus történés és történelmi elbeszélés. BUKSz 22 (2010) 2, 121-126.
Orbán Balázs orientalizmusa. Korunk 21 (2010) 8. 91–100.
Melyik a rendszerváltó nemzedék? A "Gazdálkodj okosan!" és a '80-as évek gyermekei. Holmi 20: (2008) 6. 789-803.
Gazdasági mesék a Nyugatban. Holmi 20 (2008) 1. 128–147.
A kulák érthető arca. Fogalomtörténeti vázlat. In: Horváth, S (szerk.) Mindennapok Rákosi és Kádár korában, Nyitott Könyvműhely Kiadó (2008) 50-93.
Kik vagytok Ti? A magyarországi társadalomtörténetről egy pályakezdő szemével. Történelmi Szemle 48 (2006) 3-4. 275–286.

Estók János főiskolai tanár, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék oktatója. Az ELTE-n tanult történelmet, 1991-ben egyetemi doktori címet, 1995-ben doktorátust (CsC) szerzett. 2013-től tanít a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéken. 2014 óta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.

Kutatási területe a mezőgazdasági termelés, üzemszervezet, technika és technológia története, az agrártársadalom, és a feldolgozóipar története.

Fontosabb publikációi:

Deák Ferenc politikai alkata. Korunk (Kolozsvár) 29 (2018) 2. 67-75.
Károlyi Sándor gróf szociális érzékenysége és gazdaságpolitikai nézetei, In: Szeremley, Béla (felelős szerk.) Hangya 1 (2018) 20. 15-23.
Deák Ferenc. Kossuth Kiadó, 2017.
Széchenyi, a földbirtokos. Acta Scientiarum Tranysylvanica – Múzeumi Füzetek 25 (2017) 2. 2-38.
Úton a modern Magyarország felé. In: Tószegi, Zsuzsanna (szerk.) Egy hivatás 120 éve. Typotex Kiadó, 2016. 7-65.
Széchenyi és a vállalkozói mentalitás. Agrártörténeti Szemle 51 (2010) 1-4. 117-140.
Egy magyar gépészmérnök az észak-amerikai gépgyárakról a 19. század végén. In: Halmos, K; Klement, J; Pogány, Á; Tomka, B (szerk.) A felhalmozás míve. Századvég Kiadó, 2009. 364-377.
Agrarian history 1848–1889, In: J, Estók (szerk.) History of Hungarian agriculture and rural life, 1848-2004. Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Argumentum Kiadó, 2004. 7-81.
Magyarország története 1849–1914. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2014.
A mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon a kezdetektől 1944–ig, Szerzői kiadás, 1996.

Gerő András professor emeritus, a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék Széchenyi-díjas oktatója  volt. 1977-től 2017-ig volt az ELTE BTK főállású tanára. 1995-ben lett egyetemi tanár, és ugyanezen évtől 2017-ig a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék tanszékvezetőjének tisztségét is betöltötte. 2002-től a Habsburg Történeti Intézet igazgatójaként működött. 2023. január 9-én hunyt el.

Kutatási területeiről, publikációiról, egyéb szakmai és közéleti tevékenységéről magyarul és angolul részletesen tájékoztat a www.geroandras.hu honlap, illetve website.

Válogatott publikációk:

The Hungarian Other. Public Foundation for the Research of Central and East European History and Society, 2021.
Mozaik. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2020.
Hit, illúziókkal. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány; Habsburg Történeti Intézet, 2019.
A béke első hónapja Magyarországon (1918. november 3. - december 3.). Habsburg Történeti Intézet; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2018.
Az elsöprő kisebbség, Budapest: Habsburg Történeti Intézet. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2017.
Ferenc József és a magyarok, Budapest: Habsburg Történeti Intézet; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2016.
A Hungarian National History Book, Budapest: Public Foundation for the Research of Central and East European History and Society, 2015.
Neither Woman nor Jew. New York: Columbia University Press, 2010. (CHSP Hungarian studies series; 23.)
Public Space in Budapest, New York: Columbia University Press, 2009. (CHSP Hungarian studies series; 21.)
Imagined History, New York: Columbia University Press, 2006. (East European Monographs; 672.)

Halmos Károly ny. egyetemi docens, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék oktatója. A Marx Károly Közgazdasági Egyetem Népgazdasági Tervező-Elemző szakának befejezése (1979) után egy évig az Új Magyar Központi Levéltárban a könnyűipari fondok referense, utána – 1981–1991 között – a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem mellett működő akadémiai Közép- és Kelet-Európa Kutatási Központ munkatársa, emellett óraadó az egyetemen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék adjunktusa 1991-2014, habilitált 2010-ben, egyetemi docens 2014-2021 között. 2021 közepe óta nyugalomban. Óraadó volt a Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális Munkás Képző Szakán (1994-1999) és a Mozgássérültek Pető András Nevelő- és Nevelőképző Intézetében (1998-2002) és a Romaversitas Szakkollégiumban (2005-2009).

2012-2017 között közreműködött a  Vállalkozói kultúra a 19. században a csődiratok alapján című OTKA kutatásban (K 105086); 2013-2017 között tudományos munkatársa volt az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoportjának. Szenior kutatóként jelenleg (2019-2024) A magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület programban (34080 LP 2019-10/2019), illetve (2019-2021) A professzionalizáció története. Magyarország a 19–20. században európai kontextusban OTKA programban (FK-19 132451) működik közre. 2022-től munkatársa a PADME-ELTE BTK GTT Vállalkozástörténeti Kutatási Központnak. Alapító tagja és volt vezetője az ELTE BTK TI polgáraiból álló Történeti Kollégiumnak, alapító, illetve felügyelő bizottsági tagja a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesületnek, képviselője a Hajnal István Társadalomtörténeti Alapítványnak.

Kutatási területe a magyarországi nagyvállalkozó családok története, a vállalkozások mikrotörténete, fogalomtörténet, eszmék társadalomtörténete

Fontosabb publikációi:

Könyvek, könyvrészletek:

The European Experience. A Multi-Perspective History of Modern Europe, 1500–2000. Hansen, Jan stb (szerk). OpenBook Publishers, Cambridge, 2023. URL: https://www.openbookpublishers.com/books/10.11647/OBP.0323

Költség és költészet. Eszmék gazdaság- és társadalomtörténete. L’Harmattan, Budapest 2021. URL: https://openaccess.hu/node/67598/<! Az MTA BTK Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoport (34080 LP 2019-10/2019) támogatásával >

Pester Krida. Beiträge zu den Konkursstatistiken von Budapest im 19. Jahrhundert. Szmodics Anikó (ford). [Kövér Györggyel]. In: Krisen/Geschichten in mitteleuropäischem Kontext: Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert. Kövér György; Keller Márkus; Sasfi Csaba (szerk). Szmodics, Anikó – Tefner, Zoltán – Zádor, Éva (ford). Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien; Balassi Institut – Collegium Hungaricum – Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien 2015. 87-116. URL: http://real.mtak.hu/33362/1/PUGW_XII_Krisen.pdf
Kapitalismen in Ungarn. In: Einhundertfünfzig Jahre Rückständigkeit? Wirtschaft und Wohlstand in Mitteleuropa von 1867 bis zur Gegenwart. Walsch, Christopher (Hrg). Gabriele Schäfer Verlag, 2013. 21-35. = Mitteleuropäische Studien 6.
A polgárság pénzügyi, gazdasági és társadalmi karrierje a kiegyezéstől a második világháborúig. Gazdaság- és társadalomtörténeti korrajz. In: Szenvedély és tudás. Bedő Rudolf műgyűjteménye. Molnos Péter (szerk). Budapest, Kieselbach 2010. 286-293.
Das Besitz- und Bildungsbürgertum in Ungarn. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918, 9.: Soziale Strukturen, 1.: Von der feudal-agrarischen zur bürgerlich-industriellen Gesellschaft, 2.: Von der Stände- zur Klassengesellschaft. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bécs 2010. 909-950. = Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Rumpler, Helmut – Urbanitsch, Peter (Hrg). 9/1.
Családi kapitalizmus. Új Mandátum, Budapest 2008. = Habsburg Történeti Monográfiák 4. <! A Habsburg Alapítvány támogatásával >
Verbürgerlichung als Veradeligung. Zivilisation in Ungarn – Grenzland und Peripherie. In: „Durch Arbeit, Fleiß, Wissen und Gerechtigkeit”. Stekl, H. et al. (Hrg). Böhlau, Wien – Köln – Weimar 1992. 180-192. Bürgertum in der Habsburger-Monarchie 2.
A magyar társadalomtörténet-írás története a kezdetektől napjainkig. [Csíki Tamással és Tóth Árpáddal]. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bódy Zs. – Ö. Kovács J. (szerk). Osiris, Budapest 2003. 208-240. URL: https://www.szaktars.hu/osiris/view/body-zsombor-o-kovacs-jozsef-szerk-bevezetes-a-tarsadalomtortenetbe-hagyomanyok-iranyzatok-modszerek-osiris-tankonyvek-2006/?pg=209

Cikkek, tanulmányok:

A hadiszállítás útjai és útvesztői. [Tamás Mátéval]. In: Horváth, Zita; Mikó, Zsuzsanna; Miklós, Dániel; Németh, László Sándor (szerk.) Kapiller Imre emlékkönyv. Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára Zalaegerszeg – Budapest 2019. 79-86. URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/107125
A csőd intézményének rövid története. Közgazdasági Szemle 59:5, 2012. 540-557. URL: http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1307
Polgár – polgárosodás – civilizáció – kultúra. A társadalomtörténet alapvető kategóriáiról a XIX XX. századi lexikon  és szótárirodalom tükrében. Századvég (ú.f.) :2-3, 1991.: Polgárosodás Magyarországon. <Sasfi, Csaba (szerk)>. 131 166.
Keretszélen körös-körül: Közép-Európa. Tér és Társadalom 4:2, 1990. 87-96. (with English summary) URL: https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/175/350

Telefon/Mellék: 5375
Szoba: 265
E-mail: halmos.karoly@btk.elte.hu

Koloh Gábor egyetemi adjunktus, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék egyetemi adjunktusa. Tanulmányait az ELTE-n végezte történelem, történelemtanári és esztétika szakon. Tanult Kolozsváron, Umeaban és Lundban. Kutatott Bécsben és Tübingenben, vendégoktatóként adott elő a lembergi Ivan Franko Egyetemen. Több magyarországi, illetve nemzetközi kutatási és tananyagfejlesztési projektben is részt vesz. Doktori disszertációjának címe: „A születésszabályozás mint társadalomtörténeti probléma. Születésszabályozás a Dél-Dunántúlon (1790–1941).” 2018 óta oktat a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéken. Benda Gyula-díjas (2019) és Bolyai János kutatási ösztöndíjas (2022) történész.

Kutatási területe: 18-20. századi családtörténet, történeti munkaerő-gazdaságtan, a közép-kelet-európai demográfiai átmenet, a gazdasági elit vidékképe

Fontosabb publikációi:

„A pusztulás útján haladnak” Baranyai lelkészek egykejelentései (1934). Szerkesztette: Koloh Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2022)

"Szántani lehet, de vetni nem muszáj": Az ormánsági egykézés történetei (1790–1941), Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2021)

The number of Trianon refugees. Regional Statistics 11 (2021) 4. rs link

Rural Society at the Time of the Cholera Outbreak : Household and Social Structure, Taxation and the Cholera Outbreak in Endrőd (1834–1836). Hungarian Historical Review 8 (2019) 5-27. link

Glockenklang von Hidas: Gesellschaftlicher/historischer/demographischer Ausschnitt. In: Kövér, György; Keller, Márkus; Sasfi, Csaba (szerk.) Krisen/Geschichten in mitteleuropäischem Kontext : Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert. Wien: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien, Balassi Institut Collegium Hungaricum, Wien, Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien (2015) 281-308. link

Magyarország demográfiája és az első világháború. In: Bódy, Zsombor (szerk.) Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után : Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2018) 9-46. link

Kövér György professor emeritus, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének oktatója. Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán 1973-ban szerzett történelem-orosz szakos tanári diplomát. Ezt követően a Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa majd tanára volt. (1974-1998). 1993 és 2012 között az ELTE Történetszociológiai Tanszékének, 1998 óta az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének docense, majd professzora. 2001 óta a Társadalom- és gazdaságtörténet Doktori Program vezetője. Munkásságáért 2012-ben Akadémiai Díjban részesült. 2015-ben Hajdúböszörmény város díszpolgára lett. 2016-ban az MTA levelező tagjává választották.

Kutatási területe: Az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete, banktörténet, biográfia.

Fontosabb és legújabb publikációi:

Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása. Századok 154 (2020) 6. 1255.-1291.
Von der Hungerkrise bis zum Börsenkrach, In: Vas, Megyei Önkormányzati Hivatal (szerk.) Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2014 in Kőszeg, Vas Megyei Önkormányzati Hivatal, 2019. 131-156.
A növekedés terhe. Krízisek – csődök – ciklusok. Osiris Kiadó, 2018.
Patrónus és tanítványi gárda: a Domanovszky-iskola, 2018.
The Rothschild Consortium and the State Debt of the Austro-Hungarian Monarchy. Hungarian Historical Review 7 (2018) 2. 250-273.
Crossroads and turns in Hungarian economic history, In: Boldizzoni, Franceso & Hudson, Pat (ed.) Routledge Handbook of Global Economic History, Routledge, 2016. 242–257.
Biográfia és társadalomtörténet. Osiris Kiadó, 2014.
Hirata Takeshi (ford.): Mibunshakai to shiminshakai. Tosui Shobo Publishers, 2013.
A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek, Osiris Kiadó, 2011.
Pogány Ágnes (társszerző): Die binationale Bank einer multinationalen Monarchie. Die Österreichisch-Ungarische Bank (1878-1922) Franz Steiner Verlag, 2002.
Losonczy Géza 1917–1957. 1956-os Intézet, 1998.

Mátay Mónika habilitált egyetemi docens, ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének oktatója, 2023. február 1-től 2024. január 31-ig megbízott tanszékvezetője. Az ELTE-n tanult történelmet és szociológiát. Doktori disszertációját a debreceni törvényszéki perek alapján a város 1793 és 1848 közötti társadalomtörténetéről írta.

Kutatási területe: modern társadalom- és kultúrtörténet, mikrotörténelem, történeti antropológia, médiatörténet, nőtörténet, humán örökség, bűnözéstörténet, a marginalizált társadalmi csoportok története.

Fontosabb publikációi:

Beszélő házak: történetek, életutak, hálózatok. Vasi Szemle 2021. különszám, FTI–IASK. 15–20.  
Kőszegi történetek (szerk.) Kőszeg: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, 2019.
Megjegyzések az európai nyilvánosság történetéhez. In: Sipos, Balázs (szerk.) Bevezetés a médiatörténet-írásba. Szombathely: Savaria University Press, 2019. 131–160.
Egy cívis família bírósági konfliktusai: érzelmek és érdekek. In: Erdélyi, Gabriella (szerk.) Érzelmek és mostohák : Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, 1500–1850. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019. 200–237.
Hogyan lehet egy író analfabéta? In: Lukács, István – Majoros, István (szerk.) Közép-európai arcképcsarnok, 20 század. Budapest: ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 2018. 275–291.
Méregkeverők (szerk.) Budapest: Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 2016.
The Adventures of Dispute: a Marriage Crisis. Hungarian Historical Review (3) 2014. 159–189.
The adulterous wife and the rebellious husband: a marital dispute in a Calvinist city. Social History (34) 2009. 145–162.
Törvényszéki játszmák: Válás Debrecenben 1793–1848. Debrecen: Csokonai Kiadó, 2006.

Papp Barbara tudományos munkatárs, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék oktatója. Történelem, könyvtár és pszichológia szakon végzett, egyetemi tanulmányai alatt a Zeneakadémia vendéghallgatója volt. Felnőtt klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus. Történész doktori disszertációját 2011-ben védte meg.

Kutatási területe: Magyarország a 20. században, a magánélet története, nőtörténet, pszichoterápia

Fontosabb publikációi:

Elveszett ünnepek, In: Papp, Barbara (szerk.) Lélek és történelem: Kezdet. ELTE BTK Történeti Kollégium, 2019. 121-134.
Andras Lang, Barbara Papp, Tamas Inancsi, Peter Dome, Xenia Gonda, Zoltan Rihmer, Zsuzsanna Belteczki: The development of a short version of TEMPS-A in Hungarian non-clinical samples. Neuropsychopharmacologia Hungarica 20 (2018) 1. 4-13.
Erjedő idők. Korall: Társadalomtörténeti Folyóirat 19 (74) 136-149.
Papp Barbara, Sipos Balázs: Modern, diplomás nő a Horthy-korban. Napvilág Kiadó, 2017.
Láng András, Papp Barbara, Gonda Xénia, Döme Péter, Rihmer Zoltán: Dimensions of adult attachment are significantly associated with specific affective temperament constellations in a Hungarian university sample. Journal of Affective Disorders 191 (2016) 78-81.
Papp Barbara, Péley Bernadette: Pszichoterápia és hatékonyság. Orvosi Hetilap 156 (2015) 4. 135-140.
A kaszáskeresztesek és Dévaványa. Gondolat Kiadó, 2014.
Oszt' van-e Bogya-telepi belípőd? Fons: Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 16 (200) 1. 45-54.
Az a drága Nagy Imre és az Erzsi lány rémséges ruhája. Sic Itur Ad Astra 18 (2006) 1-2. 209-236.
Nőoktatás és képzett nők a két világháború között. In: Kövér, György (szerk.) Zsombékok, Századvég Kiadó, 2006. 716-756.

Pogány Ágnes az ELTE BTK Történeti Intézet Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tudományos főmunkatársa, Az ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport vezetője. Egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán folytatta, majd az MTA Történettudományi Intézetében kezdett el dolgozni. 1991-től az MTA−BKE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoport munkatársa, 2001-től a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. 1993-ban a történettudomány kandidátusa. 1993-tól a Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program, 2012 és 2017 között az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport tagja, a kutatócsoport vezetőjének helyettese. Ösztöndíjas kutatásokat folytatott a Mainzban, Bécsben, Berlinben, Londonban.

Oktatási és kutatási területe: két világháború közötti gazdaságtörténet, banktörténet, vállalkozástörténet.

Fontosabb publikációk:

Finanzgebarung, Kriegskosten und Kriegsschulden. In: Helmut Rumpler (szerk.) Die Habsburgermonarchie und der Erste Weltkrieg. Wien (2016) 543−596.

Eduard Kubů – Jan Kofman szerzőtársakkal: Für eine nationale Wirtschaft: Ungarn, die Tschechoslowakei und Polen vom Ausgang des 19. Jahrhunderts bis zum Zweite Weltkrieg. Berlin, (2006).

Kövér György szerzőtárssal: Die binationale Bank einer multinationalen Monarchie: Die Österreichische-Ungarische Bank (1878−1922). Stuttgart, (2002).

Kartell vagy fúzió? A budapesti nagymalmok stratégiái a 20. század első harmadában. In: Kövér, György; Pogány, Ágnes; Weisz, Boglárka (szerk.): Hálózat és Hierarchia. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, 2020. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Hajnal István Alapítvány, 2020. 327−360.

Inflation and Financial Stabilization in War and Peace: The Case of Hungary (1914−1924). In: Cinzia, Lorandini (ed..) Wartime and Peacetime Inflation in Austria-Hungary and Italy (1914−1925). Stuttgart (2019) 33−54.

Kiútkeresés a világgazdasági válságból, a költségvetési politika szerepe a harmincas évek válságkezelésében. In: Havran Dániel − Klement Judit− Nagy, Dániel (szerk.): MA70 − Eszmék-történetek-elméletek: tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére. Budapest (2019).

Szentháromság téri változatok költségvetési válságra: a fiskális krízis kezelése az 1930-as évek első felében. In: Kövér György − Pogány Ágnes − Weisz Boglárka (szerk.): Hitel - Bank – Piac. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2017−2018. Budapest (2018) 305−329.

Az állami pénzpolitika Magyarországon, 1918−1924. In: Bódy Zsombor (szerk.): Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után: Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Budapest (2018) 81−127.

A végső menedék: A pénzügyi válságok kezelése Magyarországon. In: Kövér, György; Pogány, Ágnes; Weisz, Boglárka (szerk.): Válság – kereskedelem. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2016. Budapest, (2016) 235−262.

A nagy háború hosszú árnyéka. Az első világháború gazdasági következményei. In: Tomka Béla (szerk.): Az első világháború következményei Magyarországon. Budapest, Országház Könyvkiadó (2015). 257−282.

Bankválság és bankkonszolidáció a két világháború között. A Magyar Általános Hitelbank esete. In: Dévényi Anna− Rab Virág (szerk.): Receptek válságra: Pénz és gazdaság a 20. század első felében. Pécs, Pro Pannonia Kiadó (2007) 115−134.

Szijártó István előbb a Közgazdaság-tudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán (1989), majd a ELTE-n Történelem szakon (1990) szerzett diplomát. Aspiránsként került a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékre a Tempus programok lebonyolítására 1991-ben, és azóta többféle minőségben dolgozik itt, oktatói státuszban folyamatosan 2005 óta, 2019-től egyetemi tanárként. Kutatóként elsősorban a 18. századi magyarországi politika társadalom- és kultúrtörténetével foglalkozik – különös tekintettel az országgyűlés történetére. Oktatói munkája jelentős részben a történetírás történetére és elméletére összpontosul. Több publikációja jelent meg a mikrotörténelemről. 1998 és 2010 között a Történeti Antropológia Program egyik programgazdája volt. A Történeti Kollégium (2002-) alapítója. Egyetemi doktori fokozatot 1990-ben szerzett, a történettudomány kandidátusa 1998-ban lett, 2007-ben habilitált, és 2018-ban lett az MTA doktora.

Fontosabb könyvei:

A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, 1708-1792 (Budapest, 2005, második, javított kiadás: Keszthely, 2010)
What is microhistory? Theory and practice (London – New York, 2013, társszerző: Sigurður Gylfi Magnússon)
Estates and constitution. The parliament in eighteenth-century Hungary (New York – Oxford, 2020).

A történelem diskurzusa. Bevezetés a 20. századi történetírás történetébe és elméletébe (Budapest, 2021)
A diéta II. A 18. századi politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben (Budapest, 2021)